Mire jó egy park mosdója? Avagy 5 tipp, hogy meglásd a lehetőségeket

Fotózás szempontjából nyaralásunk egyik fénypontjának a Monte parkjának mosdóját találtam, ahol a tükröket meglátva azonnal megcsillant a lehetőség egy jó kép készítésére és végre láthatóvá vált a szuper kis kompakt gép is, amit édesapámtól kérek kölcsön minden nyaralás alkalmával. Ebből is látszik, hogy nem kell mindig a csúcsminőségű felszerelés egy jó képhez. Persze nem árt, ha van. De többet ér a látásmód, és ha nyitott szemmel járva észrevesszük a lehetőségeket. Épp úgy, mint az élet egyéb területein.
Aki nem hisz magában, a lehetőségekben, az akkor sem veszi észre, ha az orra előtt hever.

Így felmerül a kérdés:

Hogyan találj új nézőpontot, hogy meglásd a lehetőségeket?

 

1) Beszélgess sokat másokkal…

és figyeld meg őket. Ne azon gondolkodj, hogyan tudnál ellentmondani, inkább tanulj! Mit tudnál hasznosítani a hallottakból? Mi az, amivel te is jobban boldogulnál az életben? Mi az, ahol nincs is korlát csak te érzed annak?

Példa: A biciklimet soha nem vittem be a munkahelyen lévő tárolóba, mert nem volt hozzá kulcsom. A kérdésre, hogy miért baj ez rögtön, némileg bosszúsan rávágtam, hogy azért, mert nem szeretem, ha másoktól kell függenem. “Miért nem csináltatsz kulcsot?” szegezték nekem az immár oly logikusnak tűnő kérdést. De magamtól eszembe sem jutott ez a lehetőség.
A megszokás, az alternatívák keresésének hiánya megnehezíti az életed.

2) Olvass sokat!

Nincs új a nap alatt – szokták mondani. Rengeteg ismeretanyag fellelhető, ami segíti az önreflexiót, segít, hogy megértsd a saját működésedet.

Példa: Saját önismereti utam első lépést is egy könyvhöz kötöm: egy kedves barátom kezembe nyomta Osho: Intimitás c. könyvét. Az első alkalom, amikor szembesültem, hogy védekezem. Hogy bátorságra van szükségem. Amikor tudatosodott bennem, hogy mennyire csak sodródom az élettel. Kezdetben minden könyv, minden hanganyag tele volt újdonsággal. Ma már sokkal képzettebb, tapasztaltabb vagyok. Már nehezebb újat mondani. De mindig van egy magasabb szint, amire mikor megérkezek rádöbbenek, hogy ennél is van sokkal feljebb. Mint a hegymászás: minden hegy mögött ott egy újabb hegy.

3) Személyes tapasztalás

Semmi nem tudja jobban felülírni a régi berögzült mintákat, mint az élményszerű tapasztalás. Lehet bármi, amit korábban nem csináltál, ami talán kicsit a kényelmetlenség érzetével tölt el, mert új, mert számodra ismeretlen. Leginkább csoportos foglalkozásokat ajánlok jó szívvel, ahol egy védett zárt közegben tapasztalhatod meg a “szeretve lenni”, az “együtt” élményét. Ilyen lehet egy családállítás, egy lemanguria óra, egy dobkör. Ezekről egy későbbi posztban részletesebben is írok majd.

Példa: húú, van rengeteg. Ezért a legfrissebbet írom meg. Lemanguria – szabad tánc. Egy addig számomra ismeretlen lánnyal kerülte párba mégis a közös mozgásunkban egy olyan kötődést, olyan érzelmi biztonságot éltem meg, hogy mire elindult a zene egy levezető, utolsó tánchoz már teljesen fel tudtam oldódni. Nem volt bennem az a görcsös akarás mint az óra elején, hanem egyszerűen csak jelen voltam, jól éreztem magam és persze szabadon táncoltam, áramlottam a zenével. Könnyed, játékos voltam és önfeledt, olyan amire mindig is vágytam… egészen addig, amíg ki nem nyitottam a szemem és meg nem láttam, hogy a többiek egy körben táncolnak. Nekem is ott kellene lennem? Vajon ezt várják tőlem? Merültek fel bennem a kérdések. És a varázs ebben a pillanatban eloszlott – már képtelen voltam olyan önazonosan önfeledt lenni, mint egy fél perce voltam. Bekapcsolt a megfelelni vágyás. De volt egy tapasztalásom arról, hogy tudok jól lenni. És másokkal is meg tudom ezt élni.

4) Utazz!

Látni, hogy máshol máshogyan élnek és hogy ez nekik így természetes segít megláttatni a tényt, hogy másként is lehet élni. Néha számunkra ez bosszantó, olykor érthetetlen, de sokszor tanulandó példa lehet.

Példa: Jordániába eltöltve egy hetet magamba szívtam a helyiek kedvességét, nyitottságát, figyelmességét. Megláttam, hogy nem kell leszegett arccal, savanyú képpel mászkálni az utcán naphosszat. Nem voltak gazdagok, mégis boldogabbnak látszottak, mint mi odalátogató turisták. Értékelték azt, ami van. Nem a külsőségekben keresték a boldogságot, hanem az emberi kapcsolataikban.

5) Keress fel szakembert!

Ez is csak egy opció. Lehet, hogy túl zárkózott vagy, hogy másokkal beszélgess. Nem szeretsz olvasni. Nem szeretnél csoportba járni. Nincs kedved / pénzed utazni. Vagy egyszerűen csak annyira elakadtál, hogy nem látsz kiutat. Érdemes akkor szakemberhez fordulni. Az egyéni ülés ereje éppen a fókuszált figyelemben van. Hogy a te éppen aktuális állapotodra és csakis rád figyel a segítő.

Példa: mikor ráébredtem, hogy a nőiségem megélésében már nem elég, ha elolvasok egy tucat könyvet, beszélgetek barátnőkkel kineziológushoz mentem. Bő fél éven keresztül tartott a “terápia”. Nem állítom, hogy most minden tökéletes, de nagyságrendekkel javult a helyzet. A fejlődés pedig azóta is, ha szép lassan is, de töretlen.